Kuty�k cukorbetegs�ge

A cukorbetegs�g (diabetes mellitus) kuty�kn�l is gyakorta el�fordul. A betegs�g h�tter�ben a sz�nhidr�t anyagcsere zavara �ll. Ennek k�vetkezt�ben abszol�t vagy relat�v inzulinhi�ny alakul ki az �llat szervezet�ben, melynek hat�s�ra a v�rcukor szintje jelent�sen megn�vekszik.

A betegs�g oktana nem teljesen tiszt�zott, de felt�telezhet�en egyes t�nyez�k, mint az elh�z�s, immunrendszeri zavar, hormon�lis rendelleness�g, illetve k�rnyezeti hat�sok is hajlamos�thatnak a betegs�g kialakul�s�ra. Vannak olyan kutyafajt�k, melyekn�l halmozottan fordulhat el� cukorbetegs�g. Ilyenek az uszk�rok, tacsk�k, terrierek, spitzek, illetve ezek kever�kei. A betegs�g szuka kuty�kban tapasztalatok szerint j�val gyakrabban fordul el�, mint kanokban.

A gazdi legt�bbsz�r arra lesz figyelmes, hogy kuty�ja sokat iszik �s ez�ltal term�szetesen sokat is pisil. Ezen k�v�l a cukorbeteg kutya f�rad�kony lehet, a munkakuty�k teljes�tm�nye cs�kkenhet, �s a betegs�g el�rehaladt�val testt�megveszt�s is bek�vetkezhet.
Sokszor b�relv�ltoz�sok is jelentkezhetnek a cukorbetegs�g t�netek�nt, mint a sz�rhull�s, a f�nytelen sz�rzet, a korp�z�s. El�rehaladott esetekben a szemlencse hom�lya is kialakulhat, amely l�t�sroml�shoz, s�t vaks�ghoz is vezethet.
S�lyos esetekben visszat�r� h�ny�s, kisz�rad�s, szapora l�gz�s �s eszm�letveszt�s is kialakulhat.

A betegs�g diagnosztikai meghat�roz�sa laborat�riumi vizsg�lattal p�rosul, amely �ltal�noss�gban a v�r- �s a vizeletminta elemz�s�t jelenti. Egyes esetekben az �llatorvos gl�k�zterhel�ses vizsg�latot csin�ltathat, a hum�n gyakorlathoz hasonl�an.
A betegs�g meg�llap�t�sa ut�n az �llatorvos a betegs�g s�lyoss�g�t�l f�gg�en di�t�t illetve inzulinkezel�st �r el�.
Az id�ben elkezdett kezel�s �s a rendszeres �llatorvosi ellen�rz�s mellett a cukorbeteg kuty�k hossz� ideig �lhetnek gyakorlatilag teljes �letet.

A cukorbetegs�g di�t�s kezel�s�ben a rostd�s t�pl�l�s a legfontosabb alapelv. A cukorbeteg kutya �trendje 2/3 r�szben h�sb�l, 1/3 r�szben sz�nhidr�t �s z�lds�gf�l�kb�l �lljon, amely jelent�s mennyis�g� rostot tartalmaz. Fontos az is, hogy az egy napra jut� eledel mennyis�g�t t�bbsz�ri kisebb adagokban adjuk az �llatnak.
Az �llatpatik�kban receptre kaphat�k m�r speci�lisan cukorbeteg �llatoknak kifejlesztett di�t�s t�pok konzerv �s sz�raz kivitelben is, amelyek megk�nny�tik a di�t�s �trend szakszer�, k�nny� betart�s�t.
S�lyos esetekben inzulin ad�sa is indokoltt� v�lhat, amely hat�s�ra a v�rcukorszint cs�kken. Seg�ts�g�vel az �llat v�rcukorszintje az optim�lishoz k�zeli tartom�nyban tarthat�. Ehhez azonban, mivel pontos mennyis�geket kell adagolni, tudni kell az �llat aktu�lis v�rcukorszintj�t. Ehhez a hum�n vonalon is haszn�latos automata cukorm�r�k t�k�letesen megfelelnek. Haszn�latukkor 1 csepp v�rt kell az �rz�kel�re cseppenteni �s p�r m�sodperc m�lva mmol/l-ben leolvashatjuk az eredm�nyt. A pontos inzulinadagol�st a v�rcukorszint ismeret�ben az �llatorvos szigor� utas�t�sa szerint hajtsuk v�gre.
A beteg �llatot rendszeresen �llatorvosi ellen�rz� vizsg�latra kell vinni, a kezel�s menet�t �rdemes id�r�l-id�re orvosunkkal megbesz�lni.