Kuty�k Veszetts�g �llatokban �s emberben egyar�nt el�fordul�, ritka kiv�telekt�l eltekintve hal�los lefoly�s�, v�rus okozta betegs�g. A betegs�g vil�gszerte el�fordul, kiv�ve Ausztr�li�t, �j-Z�landot �s Jap�nt. Eur�p�ban a brit szigetek, Skandin�via, az Ib�riai-f�lsziget �s G�r�gorsz�g mentes a veszetts�gt�l. Minden melegv�r� �llat fog�kony a v�rus ir�nt, de a madarak j�val ellen�ll�bbak, mint az eml�s�k. A kutya �s a macska k�zvet�tette v�rosi veszetts�g a kuty�k rendszeres olt�sa, nyilv�ntart�sa, a k�bor �llatok befog�sa k�vetkezt�ben a vil�g fejlett orsz�gaib�l csaknem teljesen elt�nt. Eur�pa orsz�gaiban, �gy n�lunk is a r�ka, illetve m�s h�sev� ragadoz�k k�zvet�tette erdei veszetts�g fordul el�. A vadon �l� �llatok a betegs�g kezdeti szakasz�ban elvesztik a term�szetes menek�l�si �s rejt�zk�d�si reflex�ket. A bar�ts�gosan viselked� r�ka biztosan veszett! A v�rus a beteg �llatok ny�l�ban k�l�n�sen nagy mennyis�gben van jelen, �s harap�s, mar�s �tj�n terjed. A harap�s hely�t�l az idegp�ly�k ment�n �ri el az agyvel�t, �s a t�netek csak ezut�n jelentkeznek. A fert�z�s �s a t�netek jelentkez�se k�z�tt eltelt lappang�si id� �tlagosan 2-8 h�t, att�l f�gg�en, hogy melyik testr�szt �rte a veszett �llat harap�sa. Megfigyeltek azonban m�r enn�l r�videbb, de j�val hosszabb lappang�si id�t is. A veszetts�g t�netei kuty�n igen jellegzetesek. A betegs�get p�r napig tart� kedvetlens�g, b�gyadts�g, �tv�gytalans�g vezeti be. Ezut�n k�vetkezik a d�h�ng�sig fokoz�d� nyugtalans�g, amikor az �llat t�mad�v� v�lik, a k�zel�ben tal�lhat� t�rgyakat sz�tt�pi, ha teheti, elk�borol. Ezut�n jelentkeznek azok a tipikus b�nul�sok, amelyek biztoss� teszik a diagn�zist: a g�geizmok b�nul�sa k�vetkezt�ben a kutya ugat�sa rekedtt� v�lik, a szemmozgat� izmok m�k�d�sk�ptelens�ge miatt kialakul a kancsals�g, a r�g�izmok �s a torok izmainak b�nul�sa miatt l�g az �llkapocs �s az �llat nem tud nyelni, emiatt folyik a ny�la. A beteg �llat nem eszik �s nem iszik, majd n�h�ny nap m�lva elfekszik �s a l�gz�izmok b�nul�sa miatt r�videsen elpusztul. F�leg a lak�sban tartott �s idom�tott kuty�k k�z�tt fordul el� a csendes veszetts�g, melynek sor�n kimarad a d�h�ng�si szakasz, �s a hat�rozatlan bevezet� t�netek k�zvetlen�l b�nul�sba mennek �t. A veszett macsk�k nagyon vesz�lyesek lehetnek, mert a fokozott t�mad� magatart�s miatt r�ugranak az emberre, s�lyos fejk�zeli sebeket ejtve rajta. Mind az eml�s�llatokon, mind az emberen a t�netekben megnyilv�nul� veszetts�g k�vetkezetesen hal�los kimenetel�, a betegs�gb�l val� felgy�gyul�s a kiv�teles ritkas�gok k�z� tartozik. A veszetts�g gy�gy�thatatlan betegs�g, a veszett �llatokat a fert�z�s terjed�s�nek megel�z�se �rdek�ben el kell puszt�tani. A veszett �llat �ltal megmart kutya le�l�s�t�l a tulajdonos k�r�s�re el lehet tekinteni, ha a mar�s olyan kuty�t �rt, amelyik egy �ven bel�l igazoltan be volt oltva veszetts�g ellen, �s a kutya 90 napos megfigyel�se biztons�gosan megoldhat�. Ha a kutya ez id� alatt t�netmentes marad, c�lszer� veszetts�g ellen ism�telten beoltani. A betegs�g megel�z�se �rdek�ben a kuty�k olt�sa k�telez�, a macsk�k olt�sa aj�nlott. Minden 3 h�napos kort el�rt kuty�t a tulajdonos k�teles 30 napon bel�l beoltatni veszetts�g ellen. Az els� olt�st k�vet�en 6 h�napon bel�l, majd �vente egyszer a vakcin�z�st meg kell ism�telni. Ha egy kutya embert mart, az esetet be kell jelenteni a hat�s�gi �llatorvosnak, aki a kuty�t 14 napos megfigyel�s al� vonja a s�r�lt ember v�d�olt�sa sz�ks�gess�g�nek meg�t�l�se c�lj�b�l.