Kuty�k

A kutya leptospir�zisa

A kuty�k leptospir�zisa f�k�nt a meleg �s a m�rs�kelt �g�v�n vil�gszerte el�fordul. A betegs�g k�rokoz�i a leptospir�k, amelyek hossz�, v�kony, csavart fonal alak� mikr�b�k. Legink�bb vadon �l� r�gcs�l�k ves�j�ben �lnek �s a vizelettel ker�lnek a k�lvil�gra, ahol megfert�zik a h�zi�llatokat �s az embert is.

A fert�z�d�s rendszerint sz�jon �t, k�zvetlen�l egy fert�z�tt �llat vizelet�b�l t�rt�nik, de l�trej�het a fel�zott vagy s�r�lt b�r�n kereszt�l is. A behatol�st k�vet�en a k�rokoz�k a v�r�ramba t�rnek, �s mindaddig ott maradnak (kb. 1-2 h�t), am�g a szervezet �ltal termelt ellenanyagok ki nem szor�tj�k onnan. Ezut�n a ves�ben telepednek meg, ahol k�ros�tj�k a vese �llom�ny�t, �s a vizelettel tart�san �r�lve fert�zik a k�rnyezetet.

Sok esetben a fert�z�s t�netmentes marad. T�netekkel j�r� heveny forma f�leg fiatal kuty�kban fordul el�. 1-3 h�t lappang�si id� ut�n a kuty�kn�l hirtelen magas l�z jelentkezik, elesetts�g, �tv�gytalans�g tapasztalhat�. Ezt k�vet�en a k�t�h�rtya, majd a sz�j ny�lkah�rty�ja, k�s�bb a b�r is s�rg�n elsz�nez�dik. S�lyos esetben a vizelet barn�s sz�n�v� v�lhat, �s h�ny�s, hasmen�s jelentkezhet. Ha nem kezelik id�ben ezt a k�rform�t, akkor elhull�shoz vezethet. Id�s kuty�kon f�leg az elh�z�d� forma figyelhet� meg, ahol az id�lt veseel�gtelens�g t�netei mutatkoznak. Az �llatok �tv�gytalanok, kedvetlenek, sokat vizelnek, ism�telten h�nynak, esetleg hasmen�s�k van. A sz�j ny�lkah�rty�j�n fek�lyek k�pz�dnek, �s ennek k�vetkezt�ben az �llat lehelete b�z�ss� v�lik. Sok esetben az elv�ltoz�sok az �llat elhull�s�hoz vezetnek.

A betegs�g heveny form�ja t�bb napig tart� antibiotikumos kezel�ssel legt�bbsz�r gy�gy�that�. Az id�lt form�t mutat� kuty�k a kezel�s ellen�re legt�bbsz�r n�h�ny h�t alatt elpusztulnak.

A betegs�g megel�z�s�re sz�les k�rben alkalmaznak olyan kombin�lt vakcin�kat, amelyek a legfontosabb v�rusos betegs�gek mellet a leptospir�zis ellen is v�delmet ny�jt.

Az emberek legt�bbsz�r fert�z�tt �llat vizelet�t�l betegszenek meg. A betegs�g enyhe esetekben influenzaszer�en zajlik le, s�lyos esetben azonban m�jk�rosod�s, vesek�rosod�s, s�rgas�g alakulhat ki. Megel�z�sk�ppen t�bbek k�z�tt fontos az �llatokkal val� higi�nikus b�n�sm�d, valamint a r�gcs�l�k irt�sa. Vizsg�latok arra utalnak, hogy a kuty�kban megteleped� leptospira t�pusok csak ritk�n beteg�tik meg az embert.