Ors�f�reg

Az ors�f�rgek a kuty�k v�konybel�ben gyakran megtal�lhat�k. Elterjed�s�k, gyakoris�guk miatt szinte minden kutyak�ly�k fert�z�ttnek tekinthet�. A leggyakoribb fajok a Toxocara canis �s a Toxascaris leonina. A parazita hossza 8-12 cm, sz�less�ge 2-3 mm. Az ors�f�rgek a k�lyk�k 3-4 h�napos kor�ig okoznak megbeteged�st, id�sebb korban immunit�s alakul ki vel�k szemben.
Ha a szuk�ban megtal�lhat�k a f�regl�rv�k a k�lyk�k m�r az anya m�h�ben vagy szop�skor fert�z�dnek.
A l�rv�k a v�konyb�lben kelnek ki, �s a kering�sbe ker�lve a m�jon �t eg�szen a t�d�be jutnak el, v�g�l az ivar�rett f�rgek a b�lben fejl�dnek ki. Fontos, hogy a kisk�lyk�ket el�sz�r 21 napos kor el�tt f�regtelen�ts�k, hogy m�g a nem ivar�rett f�rgeket is el tudjuk t�vol�tani a szervezetb�l.

Feln�tt korban a har�ntcs�kolt izomzatban �s a tejmirigyben telepednek meg az ors�f�reg-l�rv�k, t�neteket csak ritk�n okozva. Beteg, id�s vagy vemhes kuty�kn�l azonban aktiviz�l�dhatnak, �s a kering�sbe juthatnak �s �jra kifejlett f�rgekk� alakulhatnak.

Az ember, a kutya ors�f�rgek pet�it �s l�rv�it is felveheti a k�rnyezetb�l. B�r a f�rgek nem tudnak teljesen kifejl�dni, m�gis megtelepedhetnek az emberi szervezetben. Gyakran semmilyen t�net nem jelentkezik, m�gis ha a szembe vagy az agyba, esetleg mindkett�be jutnak, komoly klinikai t�neteket okozhatnak.

Galandf�rgek

A galandf�rgek fejl�d�s�hez k�ztigazda sz�ks�ges. A f�rgek a fej�k�n tal�lhat� sz�v�k�val, horgokkal r�gz�tik magukat a v�konyb�l fal�n, �s �zeket k�peznek.
A Dipylidium caninum az uborkamag-k�p� galandf�reg a leggyakoribb galandf�rge a kuty�knak. K�ztigazd�ja a bolha. �gy a f�reghajt�s mellett a k�ls� �l�sk�d�k irt�s�r�l is fontos gondoskodni. A kutya, a bolh�k sz�tr�g�s�val fert�z�dhet meg. A kifejlett f�rgek, ak�r 50 cm hossz�ak is lehetnek.
A taenia fajok ritk�bb galandf�rgei a kuty�knak. F�k�nt nyers h�sokkal fert�znek, �s ak�r 1-2 m nagys�got is el�rhetik. A k�ztigazd�k lehetnek n�v�nyev� �llatok, pl.: szarvasmarha, r�gcs�l�k. A taenia fajok jellegzetess�ge, hogy a k�ztigazd�ban h�lyagot fejlesztenek, �s ennek elfogyaszt�s�val fert�z�dhetnek a kuty�k, kutyaf�l�k.
A h�romtag� galandf�reg (Echinococcus granulosus) kifejlett hossza, mind�ssze 1-2 cm. A k�ztigazd�k vadon �l� �llatok, vagy h�zi, h�zk�r�li eml�s�k, els�sorban gomb�k �s gy�m�lcs�k elfogyaszt�s�val fert�z�dhetnek (ide ker�lnek az id�j�r�s hat�s�ra sz�tporlad� b�ls�rb�l a f�regpet�k). A l�rv�k t�bbs�ge a t�d�ben, kisebb r�sz�k a m�jban �s az agyban telepszik meg.
A megel�z�sben a legfontosabb, hogy soha ne adjunk a kuty�nak gyan�s alak� k�pleteket, pl. toj�s alak� h�lyagot tartalmaz� nyersh�st!
A l�rv�lis forma az ember szervezet�ben is kialakulhat (m�j, t�d�) jelent�s elv�ltoz�sokat okozva.

Kamp�sf�rgek

A kamp�sf�rgek a v�konyb�lben telepszenek meg �s v�rt sz�vnak. A kuty�k sz�jon �t vagy a b�r�n kereszt�l fert�z�dhetnek meg. B�r�n kereszt�l az emberek is megbetegedhetnek. A kamp�sf�rgek legjelent�sebb faja az Ancylostoma caninum.
A fert�z�tts�g jellemz� t�nete a v�rfogyotts�g, �gy a ny�lkah�rty�k s�padts�ga, amit �ltal�nos gyenges�g k�s�r.
A fert�z�tt kuty�k lemaradnak a fejl�d�sben, lesov�nyodnak, kedvetlenek lesznek, sz�r�k f�nytelenn� v�lik.

Az ostorf�rgek

A laposf�rgekhez tartoz� Trichuris vulpis, s�rg�sfeh�r sz�n�, 2-8 cm hossz� ostorf�reg. Ezek a f�rgek a vastagb�lben �l�sk�dnek. A kuty�k a sz�jon kereszt�l fert�z�dnek. T�nete a v�res b�ls�r �s az �llat lesov�nyod�sa lehet.