Macsk�k idõskori betegs�gei

A mai kor macsk�i, ak�rcsak a mai emberek, hosszabb �letûek sz�leikn�l. A macsk�k �ltal�ban 15-18 �ves korukig j� eg�szs�gnek �s kond�ci�nak �rvendenek. �n is j�p�rszor tal�lkoztam m�r 20 �ves vagy idõsebb macsk�val. Ez a kor emberi m�rt�kben csaknem 111 �vnek felel meg. Jelenleg a vil�grekordot egy devoni (Anglia) illetõs�gi cirmos tartja a maga harmincn�gy �v�vel. Mivel nemi �retts�g�ket kb. 6 h�napos korukt�l �rik el macsk�ink (a nõst�nyek �tlagosan 7-12, a kand�rok 10-14 h�napos korukban), az emberi �letkorra val� �tsz�m�t�s a k�vetkezõ: az elsõ �vet 14, a m�sodikat 7, �s minden t�bbi �vet 5 �vnek sz�m�tunk. Megjegyzendõ, hogy term�szetesen a macsk�k õsei, illetve napjaink macsk�i a term�szetben nem �ltek, illetve nem �lnek ilyen hossz� ideig. Ennek oka az, hogy az embern�l tudom�nyos alapon kifejlesztett macskat�pokhoz, meleghez, v�delemhez, v�dõolt�sokhoz, stb. jutnak. A nagy termetû macsk�k t�bbnyire hamarabb �regednek, mint a t�rp�k. A nagyon kifinomult szervezetû, fajtatiszta egyedek, az elh�z�sra hajlamos s�lyos testû macsk�k �ltal�ban r�videbb ideig �lnek, mint a kis testû, a nem elh�zott vagy a kever�k �s az eur�pai r�vidszõrû (h�zi) macsk�k. Macsk�ink �letkor�t sz�mos k�lsõ t�nyezõ befoly�solja. A term�szetellenes tart�sm�d, a kev�s mozg�s, a szennyezett levegõ, a nem megfelelõ t�pl�l�k, a stressz, stb. mind-mind eg�szs�gront� t�nyezõ. M�r a t�zen�ves macsk�k gondoz�s�n�l is figyelembe kell venn�nk a korukat. Az idõs �llatnak �ltal�ban j�t tesz, ha vitaminokat �s egy�b kieg�sz�tõket adunk neki. Az elh�z�s megr�vid�theti a macska �let�t, sz�vbetegs�ghez, m�jel�gtelens�ghez, cukorbetegs�ghez vezethet. Ha a macska nagyon k�v�r, az alkalmazand� fogy�k�r�t mindenk�ppen besz�lj�k meg az �llatorvossal. M�skor �ppen ellenkezõleg a fogy�s okoz gondot. A s�lycs�kken�s gyakori oka a veseel�gtelens�g, amely folyamatos feh�rjeveszt�ssel j�r. A ves�k �ltal�ban az elsõ szervek, amelyeken megl�tszanak az �reged�s jelei. Gyakran utal a vesebetegs�gre a fokozott v�ziv�s, amelyet nagy mennyis�gû vizelet�r�t�s k�s�r. Ez�rt a macsk�knak naponta t�bb iv�v�zre van sz�ks�ge. Ez�ltal a vizelet�r�t�s is fokozott lesz, a macska rendszerint a lak�sban �s nem a macskaalmon v�gzi el a dolg�t. Az �z�letgyullad�s k�l�nb�zõ form�i nem kev�s macsk�nak keser�tik meg az �let�t. Ezekre a betegs�gekre nincs igaz�n hat�sos gy�gym�d, esetleg a f�jdalmak modern �llatgy�gy�szati f�jdalomcsillap�t�kkal enyh�thetõek, az �rintett �z�letek mozg�konys�ga fokozhat�, a biceg�s cs�kkenthetõ, a macska sz�vesebben fog mozogni. Ha teh�t �szrevessz�k, hogy macsk�nk nem �gy mozog, mint ahogy szokott, n�zess�k meg �llatorvossal. Nagym�rt�kben enyh�ti a f�jdalmakat, ha a k�v�r �llatot fogy�k�r�ra fogjuk, ez�ltal cs�kken ugyanis az �z�letekre nehezedõ s�ly. Az idõs macsk�k olykor kellemetlen szagokat �rasztanak. Leggyakrabban a lehelet�k v�lik bûz�ss�. Ennek oka az esetek nagy sz�zal�k�ban a fogk�vess�g (l�sd az 1. k�pen), valamint a betegs�g k�vetkezt�ben kialakul� �nygyullad�s �s fogszuvasod�s. Term�szetesen azonnal �llatorvoshoz kell fordulnunk, ha ezt tapasztaljuk. A kellemetlen szagok sz�rmazhatnak a macska f�l�bõl �s a h�ts� fert�ly�r�l is. Figyelemmel kell k�vetni, hogy a f�l nem �szk�s�dik-e. Az idõs macsk�k gyakori betegs�ge a hall�s r�szleges vagy teljes elveszt�se. A figyelmetlens�g vagy a parancsszavakra t�rt�nõ lelassult reakci� gyakran a hall�sk�rosod�s elsõ jele. Az idõskori s�kets�g gy�gy�t�s�ra nincs lehetõs�g. Az idõs macsk�kn�l a szõrzet �ltal�nos �llapota romlik, jobban korp�sodik, a bõr t�bb faggy�t termel. A bõr rugalmass�ga �s hõszab�lyoz� k�pess�ge cs�kken (az idõsebb macsk�k k�nnyebben megf�znak), a szõrzet deresedik �s megritkul. Ezek a folyamatok egy�ttesen adj�k az �reg macsk�k jellegzetes testszag�t. A szag enyh�t�se �rdek�ben idõnk�nt (ne gyakrabban, mint havonta) megf�rdethetj�k macsk�nkat szel�ntartalm� macskasamponnal, valamint kieg�sz�tõ (yuccap�lma, multivitamin- �s nyomelemtartalm�) tablett�kat adhatunk neki. Idõs korban renyh�v�, szesz�lyess� vagy �ppen fokozott� v�lhat a b�lmûk�d�s. Legyen gondunk arra, hogy a macska �trendj�ben elegendõ rost legyen. Ne kapjon t�l sok m�jat �s ne adjunk neki csontot a b�ls�rreked�s vesz�lye miatt (a vastagbelekben �ssz�llt b�ltartalmat l�sd a 2. r�ntgenfelv�telen). A szemlencse is gyakran elhom�lyosul idõsebb korban, ennek eredm�nyek�nt k�kes vagy sz�rk�sfeh�r hom�ly bor�tja a szemlencs�nek azt a r�sz�t, amely a pupill�n kereszt�l l�that�. Az �reg macska k�l�nf�le sz�vbetegs�gekben szenvedhet. A sz�vbetegs�get a mozg�s k�zbeni gyors elf�rad�s vagy m�ly k�h�g�s jelzi, amely fõk�nt a reggeli �r�kban jelentkezik vagy ha a macska izgatott. Az ilyen macsk�nak di�t�s t�pot kell adnunk. Min�l idõsebb egy macska, ann�l nagyobb az es�lye annak, hogy valamilyen daganatos betegs�g alakul ki n�la. Miut�n ezek a daganatok alattomosan, szinte �szrev�tlen�l alakulnak ki, aj�nlatos kedvenc�nket gyakran megfigyelni, illetve megvizsg�ltatni, nincsennek-e daganatok a pof�j�n bel�l vagy a test�n b�rhol, p�ld�ul az emlõk�n, a bõr�n vagy viszonylag gyakoribbak a csontdaganatok is (a sz�j�regi daganatot �s a csontdaganatot l�sd a 3. �s a 4. k�pen). A szellemi k�pess�gekre pedig �sszess�g�ben sajnos az �regkori tompults�g jellemzõ, ami saj�tos t�netekben is jelentkezhet: az �llat szertelenn�, t�ls�gosan fal�nkk�, agressz�vv�, mor�zuss�, sz�fogadatlann� v�lik. �sszess�g�ben a macsk�k szervezete, szervei az �vek folyam�n elhaszn�l�dnak, tev�kenys�g�k zavart szenved, benn�k k�ros elv�ltoz�sok, daganatok keletkezhetnek, egyes hormonok, enzimek megfogyatkozhatnak benn�k. A biol�giai szervezetek �reged�s�t k�s�rõ jelens�gek vizsg�lat�val a gerontol�gia foglalkozik. Az �llatorvos-tudom�nyban manaps�g egyre nagyobb t�rt h�d�t� kiv�l� kieg�sz�tõ mûszerek �s laborat�riumi m�rõeszk�z�k seg�ts�g�vel megjelent a geri�triai szûr�s lehetõs�ge a kedvenc �llatokn�l is, amelynek l�nyege az idõs�dõ macska teljes vagy majdnem teljes kivizsg�l�sa. Ez mag�ban foglalja a v�rvizsg�latot (mennyis�gi �s minõs�gi v�rk�p, biok�mia, v�rtesztek, hormonok, stb.), vizeletvizsg�latot, r�ntgen-, EKG- �s ultrahangvizsg�latot a legfontosabb fizik�lis vizsg�laton k�v�l. Ezeket a vizsg�latokat �rdemes m�r a macska hat�ves kor�t�l elkezdeni �s aj�nlatos legal�bb �vente megism�teltetni. Az �gy kapott leletek t�j�koztat�st adnak az �llatorvosnak a macska �ltal�nos �llapot�r�l. A vizsg�latok l�nyege pedig �ppen az, hogy �gy az idej�ben felfedezett elv�ltoz�sok gy�gy�t�si kil�t�sai l�nyegesen jobbak, mint az elhanyagolt vagy csak k�sõn felfedezett esetek�. Geri�triai szûr�st v�gz�nk bejelentkez�s ut�n t�rt�nõ idõpont-egyeztet�s alapj�n a Kn�zich �llatorvosi rendelõben is.